Jap�n t�rt�nelm�t korszakokra lehet osztani, peri�dusokra, amelyeknek jellemz�i egyediek, �s elhat�rolj�k egyik id�szakot a m�sikt�l. Az els� ilyen a Yayoi (NEM yaoi...) amelyben jap�n m�r mint sz�mottev� hatalom jelentkezett. Itt a leger�sebb szigetvil�g volt, �s Yamataikokunak nevezt�k. Ebben a korban vetette meg l�b�t a buddhizmus is Jap�nban, mely Kore�b�l, bizony�ra egy ritka kalandos �ton ker�lt a sz�banforg� ter�letre. A m�sodik peri�dus az Asuka volt. Itt az uralkod�k felvett�k a buddhizmust, terjesztett�k, el�kel�v� �s k�zkedveltt� tett�k a n�p sz�m�ra. Ezt k�vette a Nara peri�dus, amely a 8. sz�zadra tehet�, �s egy er�s, k�zponti jap�n �llamot t�rgyal, itt m�r jellemz� volt a k�nai kult�ra bizonyos elemeinek �tv�tele. Itt k�sz�lt el a Kojiki 712-ben �s a Hinon Shoki 720 melyek a jap�nok alapm�velts�g�hez tartoznak, mivel az els� jelent�s iratok k�z� tartoznak. A Nara korszak el�tt, az orsz�g f�v�rosa Fujiwara-kyo volt. 784-ben Kammu, az akkori vezet� Nagaoka-kyoba k�lt�ztette a f�v�rost, �s 10 �vig �gy is maradt, majd Keian-kyoba ker�lt, a mai Kyotoba, ahol ugyeb�r t�bb mint egy �vezredig nem t�rt�nt v�ltoz�s. Ez jel�li a Heian peri�dus kezdet�t, mikor a nemzeti himnusz, a Kimi ga Yo is meg�ratott. Jap�n feud�lis kor�ban a szamur�jok is megjelentek. 1185-ben a riv�lis Taira kl�n legy�z�s�vel Minamoto no Yorimoto lett a Shogun �s egy id�re megsz�ntek a bels� visz�lyok. Haderej�nek k�zpontj�nak Kamakur�t v�lasztotta. Yorimoto hal�la ut�n a Hojo kl�n ker�lt hatalomra �s a Zen Buddhizmus lett az �j vall�s, ezzel pedig megkezd�d�tt a Kamakura peri�dus.(1185-1333) Ezut�n a mongolok pr�b�lt�k lerohanni a szigetorsz�got, a mindeni�k legnagyobb tengeri megsz�ll�haderejek�nt sz�montartott sereggel, de ekkor, egy t�jfun s�p�rte el a haj�kat, �s ez egy monda megsz�let�s�nek id�pontja is lett, a t�jfunt kamikaz�nak vagyis isteni sz�lnek nevezt�k el, mely isteni sz�l �jra megmentette �ket a megsz�ll�kt�l 1281-ben. Ezut�n nemsokkal az uralkod�i rend egym�st kezdte �lni a hatalom�rt, de vagy gyeng�nek bizonyultak vagy felkel�s illetve �rm�ny �ldozat�v� lettek, �gy az orsz�gban fejetlens�g uralkodott �s egy komoly h�bor� t�rt ki, ez pedig megnyitotta az ezer �vig tart� Sengoku peri�dust. A 16. sz�zad alatt portug�l misszion�riusok sz�lltak partra Jap�nban, �s a nyugatiakkal kereskedni kezdtek. Oda Nobunaga ezut�n sok uradalmat elfoglalt nyugati teknol�gi�t �s puskaport haszn�lva. Majdnem egyes�tette a nemzetet, mikor 1582-ben b�rgyilkosok hada v�gzett vele. Toyotomi Hideyoshi k�vette �t, �s 1590-ben befejezte Nobunaga munk�j�t, egy egys�ges Jap�n nemzet lett munk�ja gy�m�lcse. Hideyoshi Kore�t pr�b�lta elfoglalni, erre k�t k�s�rletet tett, de Korea �s K�na egy�ttes ereje Hideyoshi hal�l�t okozta. A jap�n hader�k visszavonultak 1598-ban elismerve veres�g�ket. Hideyoshi hal�la ut�n Tokugawa Ieyasu, Hideyoshi fia lett a tr�n�r�k�s, hogy katonai �s politikai t�mogat�st kapjon, mire a ny�lt h�bor� kezdet�t veszi. 1600-ban Sekigahara csat�j�ban Ieyasu shogun lett. 1603-ban a Tokugawa shogun�tus Edoban (a modern Tokioban) megalakult. 1639-ben kezdt�k meg "sakoku" vagyis z�rt orsz�g politik�jukat a vezet�k, amely 2 �s f�l �vsz�zadot �lelt fel, vagyis az Edo pedi�dust. Ebben a korban a kutat�sokra �sszpontos�tottak, mivel a h�bor�skod�st most hanyagolhatt�k. A nemzeti oktat�s is fellend�lt, ami mindenk�ppen pozit�van hatott a lakoss�gra. 1854 M�rcius 31-�n er�vel megnyittat�k Jap�n vizeit, �s Jap�nban egy politikai,illetve gazdas�gi kr�zis l�pett fel. Ez a Boshin h�bor�hoz vezetett, melyben term�szetesen az akkori shogun�tus akt�van r�szt vett. Miut�n gy�zelmeket szereztek a Sino-Jap�n h�bor�ban �s a Russo-Jap�n h�bor�ban, melyek 1894-t�l 1895ig �s 1904-t�l 1905-ig tartottak, Jap�n Taiwani �s Koreai gyarmatokat szerzett. A korai 20. sz�zadban Jap�n �j gyarmatokat szerzett amiket meg is tartott, de k�s�bb a n�cik mell� �llt, �gy a vesztes f�l oldal�n harcolt. 1937-ben Jap�n K�nai gyarmatokat is szerzett, de ezek m�r nem maradtak sok�ig a birtokukban. 1941-ben Jap�n Amerik�ra t�madt, �s viszonz�sk�ppen Amerika lebomb�zta Nagasakit �s Hiroshim�t elind�tva ezzel a m�sodik vil�gh�bor�t. Milli�k haltak meg a h�bor� k�zben, de Jap�n k�pes volt talpra�llni �s 1956-ra m�r a m�sodik legkedvez�bb gazdas�g�val rendelkezett.