Jap�nban, Honshu sziget k�z�ps� r�sz�n, a szigetet keresztir�nyban �tszel� nagy t�r�s�v, az. �n. Fossa Magna h�z�dik. A bonyolult szerkezet k�vetkezt�ben v�ltozatos domborzat alakult ki: az „�rok” vonal�ban igen er�sen �sszet�rt, 2000 m-t meghalad� magass�g� vulk�nokkal koszor�zott hegys�gek emelkednek, k�zt�k pedig kisebb, durva t�rmel�kekkel kit�lt�tt szerkezeti medenc�k (mint pl. a Kofui- �s az Uedai-medence) sorakoznak.

A Fossa Magna perem�n tal�lhat� a szigetvil�g leghatalmasabb vulk�nja �s egyben legmagasabb (3776 m) pontja, a Fuji-san* (Fudzsi-szan) vagy r�viden Fuji.

A k�zel t�k�letes k�p form�j�, 35 km �tm�r�j� t�zh�ny� k�l�nlegess�ge, hogy k�zetanyaga bazaltos jelleg�.

A Fuji tulajdonk�ppen t�bb r�tegvulk�n egym�sra, ill. egym�sba �p�l�se r�v�n j�tt l�tre. A legid�sebb (kb. f�lmilli� �ves) egy eltemetett sztratovulk�n, a Komitake; erre telep�lt a Ko (azaz �)-Fuji, amely kb. Kr.e. 80 000-10 000 k�z�tt p�r sz�z �ves sz�netekkel folyamatosan m�k�d�tt, v�g�l erre a mai Shin (Sin, azaz �j)-Fuji, amely kb. 5000 �ve hasonl�k�ppen hossz� nyugalmi peri�dusokkal, de l�nyeg�ben folyamatosan akt�v. Egyes sz�m�t�sok szerint az elm�lt 80 000 �v alatt a Fuji mintegy 400 km3 vulk�ni k�zetet „termelt”. A jap�nok �ltal szentk�nt tisztelt t�zh�ny� k�zponti kr�tere 700 m�ter �tm�r�j� �s 200 m�ter m�ly. Oldalain kb. 60 parazitakr�ter ny�lik [sok kutat� ez�rt is az „Etna-t�pus�” vulk�nok k�z� sorolja]; az �szakib�l kifolyt l�va g�tolta el azt az �t gy�ny�r� tavat, amelyek �szakon a Fujit f�lk�rben �vezik. A legnagyobb mell�kkr�ter d�lkeleten tal�lhat�, ez a „h�romfej�” Ashitaka-yama (Asitaka-jama, 1187 m), mely tiszt�n l�v�b�l �p�l fel.

A vulk�n a legut�bbi 1200 �vben 13 alkalommal m�k�d�tt. K�l�n�sen 800-ban volt nagyon heves kit�r�se, amelynek sor�n 35 napon �t folyt a l�va a k�zponti kr�terb�l; a l�vafolyamok nagy ter�leten ma is tanulm�nyozhat�k. A legutols� kit�r�se 1707-ben volt. Akkor egy parazitakr�ter – a Hoei-san a d�lkeleti lejt�n – ny�lt meg, �s a kit�r�s nyom�n 0,85 km3 t�meg� tefra fedte be a vulk�nt�l keletre es� ter�leteket. Aktivit�sa ma ugyan mind�ssze g�zexhal�ci�kban nyilv�nul meg, de szinte biztos, hogy csak alszik, hiszen k�t kit�r�si id�pont k�z�tt is (pl. 1083-t�l 1511-ig) hossz� nyugalmi szakaszok jellemezt�k.

A Fuji meredek, 20-35�-os lejt�in gyakoriak a csuszaml�sok, s�t az erd�hat�r (2500 m) f�l�tt t�len lavin�k is sokszor keletkeznek. A lepusztul�s m�rt�ke jelent�s, a hegy oldal�ba sokfel� m�ly er�zi�s bar�zd�k �s v�lgyek m�ly�lnek, melyek m�r a kr�terperemen megkezd�dnek. A zar�ndokok �s turist�k sz�zezrei is szerepet j�tszanak a nagyon er�s er�zi� kialakul�s�ban. �rdekess�g m�g, hogy a hegy oldal�ban sz�p l�vacsatorna- �s g�zexpl�zi�s barlangok is tanulm�nyozhat�k, a leghosszabb mintegy 1300 m�ter.