A kendo gyakorlása elég zajos folyamat, a többi kűzdősporthoz képest. Ez a kendokák által használt kiai miatt van, ami a különböző harcművészetekben használt találat pillanatában hallatott rövid de erőteljes kiáltás. Emellett még ott a fumikomi-ashi amely egy határozott dobbantás, ez szintén a találat pillanatával egyszerre történik.
Mint más kűzdősportokban, a kendoban is fedetlen lábbal folyik az edzés, ezzel megtisztelve a dojot. A modern kendo ugyebár csapásokat és szúrásokat is gyakorol, de a csapások csak bizonyos pontokra irányulnak. Ezek többnyire azok a pontok melyeket a kendo -mostmár- hagyományosnak számító védőfelszerelése takar. (csukló, fej, test)
Mikor a kendoka magára ölti páncélzatát az elkövetkezendő edzés akármelyik lentebb említett procedúrát tartalmazhatja.
Kiri-kaeshi: A sisak jobb és bal oldaláraa mért csapás. Egyszerre igényel megfelelő erőt és koncentrációt, pontosságot. Persze a helyes mozdulatok ismerete alapvető.
Waza-geiko: Egy bizonyos technika finomítása egy tanulótárssal, arra is szolgál, hogy hozzászoktassák a kendokákat a támadáshoz, annak elviseléséhez, a félelem legyűrésében nagy szerepe van.
Kakari-geiko: Rövid intenzív támadások gyakorlása, mely folyamatos éberségre tanít.
Ji-geiko: Mikor a tanuló az általa ismert technikákat egy társával szemben alkalmazza, aki igyekszik blokkolni, illetve ellentámadni.
Gokaku-geiko: két kendoka edzése egymással, fontos a hasonló szinten tartó kendokák versenyeztetése egymással.
Hikitate-geiko: gyakorlás, melyben egy idősebb kendoka, egy fiatalabbnak segít
Shiai-geiko: olyan verseny, amelyet sokszor bíró felügyel.