A jtkos aki elkapja az ellenfele kirlyt nyeri meg a jtkot. Gyakorlatban ez ritkn fordul el, mivel az egyik jtkos ltalban feladja, mikor a veresg nylvnval.
Mikor egy jtkos kirlya olyan helyzetben van, hogy a kvetkez lpsben elfoghatjk, akkor a kirly sakkban van, s azonnal el kell lpni a kirllyal egy olyan helyre ahol biztonsgban van, illetve msik bbuval kell blokkolni a tmad tjt. Ha ez nem lehetsges, akkor a kirly sakkmattot kap.
Japnban a sakkra figyelmeztet sz az 'ote!'.
Ha hivatalos amatr vagy profi meccsen egy jtkos hibs lpst tesz, azonnal veszt.
Ha ngyszer ugyanolyan helyzet alakul ki ugyanazon jtkosok kzt, a jtk dntetlen lesz. Ha viszont ugyanez gy fordul el, hogy az egyik jtkos pattot ad a msiknak, akkor a pattot ad jtkos gyzedelmeskedik.
Egy specilis vgkifejlete a jtknak, ha a jtkosok kirlyai a nekik megfelel promcis znkban llnak, s nem tudnak egymssal mit kezdeni, akkor pontoznak. Minden bstya s fut 5-5 pontot r, minden ms bbu pedig a kirlyon kvl 1 pontot r. Az a jtkos akinek 24 pontnl kevesebb rtk bbuja van, az veszt. Ha mindkettjknek kevesebb van akkor bartsgos meccsen dntetlen, hivatalos meccseken jra kell jtszani. |